Név: Borsfű (Satureja montana)
Eredet: Földközi-tenger medencéjének keleti része
Leírása: 30-40 cm magasra megnövő, elfásodó szárú évelő növény. Kemény, keskeny, fűrészes szélű leveleinek felső oldala sötétzöld, fonákja ezüstös. A borsfű megdörzsölve fűszeres illatot áraszt, csípős íze van. A fehér, rózsaszín, lila virágok júliustól októberig nyílnak.
Felhasználása: Leveleivel frissen vagy szárítva babfőzeléket és más hüvelyeseket,(csökkenti azok puffasztó hatását), burgonya- vagy más egytálételeket, húst, vadat, kolbászt, mártásokat ízesíthetünk. Erős fűszerező hatása miatt csak kis mennyiségben használjuk! Szedésre a virágzás ideje a legalkalmasabb. A csokorba kötött szárakat megszárítjuk és leveleit porrá törve tartósíthatjuk.
Gyógyászati alkalmazása: A borsfű étvágygerjesztő, segít gyomor- és bélpanaszok esetén, antibakteriális hatású.
Termesztése, szedése: Homokos, meszes, száraz talajba; napos helyre ültessük; növekedése itt lesz a legszebb. Biológia hatása következtében, ha bokorbab közvetlen közelébe ültetjük, megvédi azt a levéltetvektől.
Mivel ezek a növények általában apró levelűek, az egész hajtásrészt használjuk fel fűszerezéshez egészben vagy apróra vágva.